Kovács: A szám Ádi megjegyzése után kapta a címét, mivel elmondása szerint a feljátszás során túlütötte, azaz túl sokat figurázott benne, de ez egyáltalán nem okozott problémát, ilyen alapon a Suffocation minden dala viselhetné ezt a címet. A refrén dallama az első témák között, még 2009-ben született meg, de a megvalósítás nem volt egyszerű. Létezik ebből a dalból egy full akusztikus „chill-out” verzió is, de nem akartunk MR2 Petőfire szánt slágert tenni a lemezre, úgyhogy végül felturbóztuk, ez lett belőle. Érdemes meghallgatni a Nader Sadek zenekart idéző darálásokat benne, valamint a kiállást, ami szintén hangszerelési agyrém, de végül sikerült lenyomni a zenekar torkán. A dalban a női éneket Kratochwill Petrának köszönhetjük, remélem nem ez volt az utolsó alkalom, hogy együtt dolgoztunk.

Vörös: Ha járnál jégkorongmeccsekre, akkor persze tudnád, hogy a túlütés egy hokis szabálytalanság neve is volt régen (akkor fújják be, ha valaki a védekező harmadból az ellenkező alapvonal mögé üti a korongot, és manapság tilos felszabadításnak hívják) ezért jött nekem kapóra. Mert hát az első lemezünk címe is a legjobb sportból érkezett: a 2 Minutes For Roughing azt jelenti, hogy durva játékért kettő perc(es kisbüntetés). Szóval, én az ilyeneket szeretem, aztán hogy a cím által inspirált konkrét szövegnek már semmi köze nincs a hokihoz vagy a sporthoz általában, az más lapra tartozik. Különben is tökmindegy, úgyse érdekel senkit, nem?